|
Témaindító hozzászólás
|
2014.12.19. 00:13 - |
Bataar, Nova x Shirana, Monja
* játék vége |
[22-3] [2-1]
| (Mivel ket honapja nem volt itt mozgas asszem vege lehet ennek a kornek, de ha ti meg folytatnatok vegyetek ugy, hogy Nova elment)
/*a kor ideiglenesen szunetel*/ |
|
Érdeklődve nézi a többieket és jólérzi magát kivéve egy problémát, de őő úgy dönt elmegy ígyhát hármasban maradnak. - Igaz, lehet tényleg nem tartom nyitva - biccent a másik felé, majd a macsára emeli a tekintetét. Nem tudja hogyan lesz ez az egész, neki csak az információk átadása és szerzése a lényeg. Hogy végül melyik oldal nyer, hova pártol csak rajta áll. A téma miszerint a vándorok vagy a falka a jobb nem tudta lefoglalni, hiszen ez a téma nem volt a számára érdekes és lényeges. Neki a falkaság és a kétszínűség jutott. Az egyik alfának jelent a másiknak meg hunyászkodva segít a napi dolgokban, mikor kell. Nem tudna egyedül elboldogulni ez biztos, hiába rátermett és magabiztos a nőstény, nem menne neki. Érdeklődbve néz Nova felé, majd Bataaron legelteti a tekintetét végül mégis megszólal.
- Én képtelen lennék falka nélkül élni, noha az hogy mi történik nagyban befolyásol sokmindent. Novának pedig igaza van... - mondja és figyeli a többieket. Nem igazán tudja miért ez a téma, de azt igen mik a tervei. Akar családot, jövőt és hatalmat. Mindenki akarja ezeket és az ő poziciója... igazán értékes farkas ebben teljesen biztos.
|
|
Úgy érezte nem valami jó társaság, de ettől függetlenóül próbálkozott, ám nem tántek a többiek elég érdekesnek ahhoz, hogy tovább próbálkozzon. A fejét csóválja mivel az egyik próbálja figyelmen kívül hagyni, a másik meg.. áh. uncsi. Nagyot ásítva nyújtozkodott egyet, majd felkelt a földről és a többiekre emelte a tekintetét. -Hagylak titeket, látom nem vagyok egy kellemes társaság. bezzeg a kis fehérke... - mondja szórakozott pillantással és megjegyzi magának a farkasokat. Nem tudja mikor és hogyan, de akit itt most kiszemelt magának egy nap azt biztosan átsegít a másik oldalra. Most nyugodt tekintettel nézi őket, nem érdekli a téma. A medvék meg... Imádná megtépni valamelyik nyakát. - Akkor a viszont látásra.. - mondja és függőben marad a mondat vége, mivel elsiet és vissza sem néz. Egy nap még .... Magában jól szórakozik hiszen egy nap ez az egész az Imperium, a Phanteon... Le sem tudta törölni a képéről az elégedettséget. Egy nap minden az ő falkájáé lesz és ebben biztosabb nem is lehetne.
|
|
Nem foglalkoztam a fekete nostennyel,ezek utan nem nagyon tudott erdekelni.Mellesleg volt egy olyan ellenszenves kisugarzasa,amitol teljes mertekben az volt a velemenyem es megerzesem,hogy benne egyaltalan nem szabad megbizni.A nostenyekkel altalaban a baj van.Legalabb is az idegen nostenyekkel,de az o eseteben hatarozottan buzlott a dolog,biztos voltam benne,hogy nem eloszor es uto,jara hallottam felole,de most nem akartam ez miatt aggodni.Van jobb es fontosabb dolgom is plane,hogy itt van a szepseges kemunk aki hasznos informaciokkal szolgalhat,de ameg ez a ketto itt van elegge nehez lesz hozzajuk jutni.Mondjuk esetleg meg megoldhato lenne igy is,de nem akarok kockaztatni,na meg kis flortoles se fog artani.Hiaba javithatatlan vagyok,de muszaj jo forman mar viszket a mancsom,hogy valami nostenyt bolondithassak.Lehet inkabb par kene,mint kaland,de hat en teljes mertekben ra erek.A lanyok pedig megvarnak ez miatt nem aggodok.Monjara pillantottam es bolintottam egyet.-Igen...valoszinuleg igy lesz,viszont ameg szukseget nem latom addig nem esek neki senkinek.A poziciomat fenyegetne egy oknelkuli tamadas,amit nem engedhetek meg magamnak,ha meg akarok valamire jutni a falkan belul.Amugy se vagyok az a fajta,aki szivesen ugrana neki barkinek.-nos ez majdnem igaz is volt.Majdnem.Nezopont kerdese,de nem is szamit jelen pillanatban.A medvre temahoz nem szoltam hozza inkabb csak eltunodtem rajta.Igaz nem a legjobb dolog,viszont ha az ellenseget irtjak,addig nekem nincs ellenuk kifogasom.Persze ezt nem kotottem a tobbiek orrara.A masik him kijelentesere felkaptam a fejemet.-En a vandorokkal vagyok igy.Vicces,hogy mennyire azt hiszitek boldogultok egyedul,kozben alig tudjatok fenntartani magatokat.Akinek van esze az falkaba csatlakozik,vagy egy kis csapathoz,igy megoszlik a figyelem es nem kell neked intezni mindent,mert a tobbiek elvegzik.Szerintem ez igy elegge ertheto.A falkak lenyege a tuleles nem feltetlenul egymas patyolgatasa,ez csak hozza jar,mert ha nem torodunk a masikkal,akkor elobb vagy utobb,de szepen kipusztul a fele falka es utana cseszhetjuk az egeszet.-mormoltam lustan nyujtozkodva. |
|
Jópofizásra hajlamos hangulata volt, úgyhogy nem esett nehezére adni a jófejet... Persze miről beszélünk, ő mindig jófej (kivéve mikor nem).
- Kegyed nem tartja nyitva kellőképp a szemét - kacsintott a fehér nőstényre, majd újra a feketére kapta a tekintetét, mikor az a medvékről kezdett beszélni.
- Igen, hallottam, hogy mostanában falkában járnak. Különös - rendellenesnek tartotta a dolgot, nem is értette, hogy lehetnek ennyi medve egy kupacban. Természetellenes.
- Tudjátok azért, vicces titeket figyelni - bukott ki belőle kicsivel később egy sunyi mosollyal - Függtök egymástól, a vezéretektől, a társaitoktól... És aztán áskálódtak itt. Mulatságos dolog a távolból figyelni mindezt - nevetett halkan, és körbenézett a többieken. Nagyon nem érdekelte, hogy ezek után mit gondolnak róla, meg úgy egyáltalánban. Ha mindenkinek verekedhetnékje támad, még akkor is kereket oldhat egy pillanat alatt.
|
|
A nőtény mellé való költözése nagyon is fusztráló volt, ami kiült az arcára,, hiszen nem kedvelte. olyan volt akár a Night Raidesek.... alantas, undok és... sok szóval tudta volna őket jellemezni, de nem tette. Ehelyett biccentett Nova felé, hogy értette amit mondott, majd a falkanélkülire emelte tekintetét és elmosolyodtot a másik szavai hallatán. - Én történetesen eddig rajtad kívül egyel találkoztam csak, pedig gyakran kóborolok. - mondta és barátságos tekintetét novára emelte. - Ha a háború pedig kitör, mert ki fog, akkor bizonyosan egymás ellen állunk majd.De örülnék ha nem kellene felesleges életet kioltanunk mások miatt. - felelte, pedig mellettük fog állni, nem ellenük, ő ízig vérig Phanteon, akárki akármit mond. Csupán csak egy kém, egy kedves és barátságos kém, de azért ő is ki tudja mutatni a fogai fehérjét, ha arról van szó, de azt ritkán teszi. Ő az eszére halgat, nem az ösztöneire... Ezután elgondolkodva szólalt meg. - Nemrég láttam pár medvét innen északra... csoportokban járnak, volt amiben hat medve is volt, mind kifejlett példány... vadásznak és kóborolnak... - jegyezte meg, majd Novára tekintett, próbálva a tudtára adni, hogy ha ennek a társagásnak vége, akkor átadja neki azt, amiért ennyit kutyagolt. De addig érezzék jól magukat, már ha a feketés nőstény hagyja.
|
|
Azt már észrevette, hogy nem lett a társaság kedvence, de ez nem érdekelte túlzpttan, ám a Phanteonos hím szavai mélyen megsértették őt. Nem, még nem tépheti meg, de vitát itt nem fog roobbantani, ahoz túlzottan rosszak a körülmények, pedig a két ellenséges falkatag is itt van és még csak nem is tépik egymást. Ezt jelentenie kell... De majd csak később. Szórakozott, de azért sétett tekintetét ráemelte a nova nevá farkasra.
- Hogy mit? Már ne is haragudj meg, de... - felsóhajtott, majd inkább felkelt és körbeszimatolt a területen alrébb helyezkedve a másiktől, a nőstény mellé. A feketés és a fehér teljesen elütöttek ehgymástól, úgy ahogy a hímek, Így azért szórakoztató volt a helyzet, de azt tudta, hogy a nőstényt zavarja a jelenléte, ráadásul mikor mellé helyezkedett még a szívverése is felgyorsult. - Szóval - mondta és a Bataar neváre emelte a tekintetét. - Te se szeretnél medvekaja lenni... senki se akar mondjuk, ez tény. Nem lenne jó, ráadásul mostanában falkában járnak. - mondta és lesúlytó pillantást küldött a phanteonos felé. Majd ha egy másik helyen lesznek.. egy másik idpben. Megízlelem még a véred Nova.. nem felejtem a neved... magában gondolta, de nem mondta ki. Sajnos ez még nem az a pillanat volt, de már alig várta. A falkanélküli pedig... nem érdekelte túlzottan, mármint helyes darab volt, de velük nem megy semmire a falkában. Sajnos ott ha megölsz egy falkanélkülit maximum megondják, hogy az könnyű práéda mert egyedül van. Néha olyan nehéz Raidesnek lenni....
|
| Turelmetlenkedve neztem a fekete nostenyre.-Nem kell megjatszani magad csajszi.Nem birom es orulj annak,hogy en is eppen jo kedvemben vagyok.Nem sokat javit az alantas viselkedeseden az,hogy szemre valo leanyzo vagy-vagtam oda ezzel reszemrol le is zarva a beszelgetest vele.-Amugy ez rad is igaz Imperiumos-mondtam majdnem elvigyorodva-Nem fogok neked ugrani.Engem hidegen hagy a nezetelteres,ameg nem latom szukseget,hogy lerendezzelek.Igazabol nem is foglalkoznek a falkaddal,amig harcterre nem kerulunk,de sajnos ez nem igy megy.Viszont tenyleg megnyugodhatsz.Nem all szandekomban ellensegesnek lenni.-magyaraztam utana figyeltem amit a him mond-Nos ez igaz...negyen vagyunk de igy se a legjobb dolog szembe szallni egy medvevel.A felesleges seruleseket kerulni kell.Foleg a koborok eseteben.Nem a vilag legjobb dolga egyedul apolgatni a sebeket. |
A fehér nőstény megadó volt, mégsem alázkodott meg, ez pedig Bataar kedvére tett.
- Ugyan - mosolygott megynyerően Monjára, és kissé oldalra fordította a fejét. Azonban miután a fehér nőstény a Nova nevezetű hímnek kezdett magyarázni, kicsi kellett hozzá, hogy megforgassa a szemeit. Na neki pont ezért nem volt falkája. De ha lett is volna neki, biztosan nem kezd ilyen körülményes párbeszédbe. Csak hogy ki ne hagyja, a fekete nőstény felé fordult.
- Jó kedvem van, egyikőtük társasága sem zavar, és jó ideig nem is fog - mosolygott Shiranára, pedig enyhe undor kerülgette. Utálta ezt a sajnáltatást.
- Erre felé szerencsére most nincsenek medvék, de ha lennének is, azt hiszem azzal oldanánk meg leggyorsabban, ha azonnal kereket oldanánk. Tévedésbe ne essünk, kedvemre való a harc, de egy medve... Nem éri meg, hogy rámenjen a bőröm - fűzte a hozzá a hím, és így ültében nyújtózott egyet, jobban mondva csak a lábait és a hátát húzta ki. Monja újra hozzá szólt, ő pedig érdeklődve fordult az irányába.
- Kincs? Hahaha, minden bizonnyal - nyomott el egy halk nevetést, miközben újabb mosolyt villantott a nőstényre.
|
|
Monjának igenis fontos információi voltak az igazi falkája számára, de egyenlőre nem adhatta oda őket, hiába látta a másik tekintetében, hogy mennyire fontos neki az. Besétált hozzájuk, loeülve viszonylag egyenlő távolságra mindenkitől, majd egy kedves és barátságos mosollyal, azzal amivel bekerült az imperiumosok bizalmába nézte a társaságot. - Az én nevem Monja, remélem nem zavarok senkit sem. Csak erre vittek a lábaim, de ha valakinek a gondja van, akkor szóljon nyugodtan. - mondta kedvesen és barátságosan ejtve ki a szavakat, majd Novára emelte a tekintetét. - Hallottam már a neved, Phanteon vagy, de szeretném a tudtodra adni, hogy nem akarok harcot, nnem tudnám megvédeni magam, szóval kérlek, ne tépázz meg, csak mert egy másik falka tagja vagyok... Apró, jelentéktelentagja vagyok a társadaluknak, hiába is bántanál, nem tudnék segíteni a leigázásunkban. - milyen ártatlannak is tűnik, igazán. Pedig hazugság, az információ nála van, csak át kell adnia! A másik hímre emeli ezután a tekintetét, majd barátságos tekintetét rajta tartja. - Örvendek neked Bataar, ritka kincs egy falkanélkülivel találkozni. -nézi őt, a szavakat koolyan gondolva. Nem sokkal futott össze eddigi élete során, pedig gyakran teszi meg az utat a két falka között...
|
|
Máris sikerült felpaprikáznom a farkasok hangulatát... Szórakoztatta a dolog, kit érdekelt az, hogy tetszik nekik a csinos pofi vagy sem. Nem volt az afféle nőstények csapatában, akit egy két izom leszédít a lábáról..nekem a legjobb kell. A fejét továbbra is oldalra biccentve, nyugodt tekintettel nézte pőket, ajd a feketére emelte szemeit. - A nevem Shirana! - felelte, hogy a másik tudja ki is ő... A mordgolódóra emelte a tekintetét, majd egy zavaros pillantást vetett a nőstényre, aki közéjük sétált végül, de nem telepedett le, ami szerinte ha már a többiek is itt vannak, zavaró. A szemeit ezután a mogolódó hímre emelte, majd átatlanul a farkát szorosan magához húzva, a füleit lesunyva nézett rá, hogy azt higgye, hogy ő aztán megadja magát a felsőbb nemnek és nem harcol ha kell. Az álszentsége olykor a határait súrolta, mert most is érezte, hogy morogni támadt kedve, de nem.
- Sajnálom, ha megzavartam valamit Nova... - mondta, aztán a Bataar nevűre emelte gyönyörű szemeit. - Remélem téged sem zavar a társaságom, magányos vagyok és kerestem azokat, akik olyanok mint én, farkasok. A madarak...és egy-két szarvas nem jó társaság. na és a medvék sem.... - tette hozzá, hogy tudtják a másikak "ő egy nőstény, aki fél a medvék támadásától..."
|
| Meltatlankodva horkantam fel a fekete nosteny viselkedesen.En se voltam a legudvariasabb tag a vilagon,de ettol felment bennem a pumpa.Valoszinu,ha nincs ott a masik him szepen megnevelem a tiszteletlen szukat.-Udv neked is...-mordultam fel.Ugyan megfordult a fejemben,hogy valaszra se meltatom,de hat itt volt meg ketto farkas,akiknek be kellett mutatkoznom.Igaz Monja nem tartozott bele,ha ugy vesszuk,hisz jol ismerjuk egymast,csak hogy nem tudhattam kik az idegenek es Monja lebukasat se kockaztathattam meg-Novanak hivnak-feleltem kisse nyugodtabban,mikozben falkatarsamra pillantottam.Latszott,hogy beszede lenne velem igy valamit ki kell,hogy talaljak,mivel lehet fontos infokat szallit.-Orvendek-tettem hozza gyorsan.Pillantasommal igyekeztem uzenni Monjanak,hogy beszelnunk kell.Igazabol a tobbiek kulonosebben nem is erdekeltek. |
Sunyi mosollyal figyelte a fekete nőstényt, ahogy leül, és csak úgy odavet egy kérdést. Bataar maga is tiszteletlen alakok közé tartozott, de eszébe se jutott volna úgy beülni egy ismeretlenekből álló társaságba, hogy legalább egy laza vagy lekicsinylő "Csá"-t odavetett volna. Ez mindenképpen rossz pont volt nála, ennek ellenére semmi nyoma nem látszódott, szemében inkább mohó éhség ült a nőstényre nézve, sem mint megvetés vagy neheztelés.
- Neked is szép napot - mondta elnéző mosollyal, majd megvárta amíg a fehér nőstény is hallótávolságon belül ér, és felé biccentve mutatkozott be - Bataar vagyok - mondta színpadiasan, s közben érdeklődve végigmérte az éppen csak most induló beszélgetés legújabb, valószínűleg utolsó tagját. Csinos, szemrevaló nőstény volt, de a szokásosnál jobban nem keltette fel a figyelmét. Túl sok hölgyeménnyel volt már dolga, ahhoz, hogy egy csábos pofi és kecses alak csak úgy elcsábítsa.
- És ti? - kérdezte felélénkült mosollyal.
|
|
Amint észrevette Novát elmosolyodott, de a másikat nem ismerte és a nőstényt sem, habár mintha rémlett volna neki valami. A szemeit a két hímre emelte, majd a nőstényre, aki nyugodtan, mintha csak valami anonim farkasgyülekező lenne, letelepedett közéjük. Furcsa szerzet... Azonban ez annyira nem volt lényeges a számára, tekintettel arra, hogy épp az egyik Phanteon tagra lett volna szüksége, tekintettel az információkra, épp kapóra jött Nove! Odasétált hozzájuk, a farkát nem emelve fel, de azért bizalmatlanságát nem leplezve nézte őket.
- Üdv... - mondta kiölve a hangjából a legkisebb idegesség csíráját is. Nem ismerte a fekete hímet, valószínűleg egy vándor, vagy falkátlan lehet. A nőstény pedig... zavarta, idegesítette a jelenléte, mert olyan kisugárzása volt, akár egy gyilkosnak, legalábbis a számára. Nem tudta eldönteni, hogy megtépje helyből, vagy várjon míg Nova dönt. Na persze ha a fekete hím Imperium kém... hiszen azokat nem mutatták be neki... Idegessége nem volt tapintható, de benne dúltak az érzelmek és a gondolatok ezrei követték egymást. A nőstény még nem döntötte el hogyan legyen, legyen ellenséges Novával, vagy talán csak higgadt és semleges? Még nem tudta, de ha válaszokat kap, akkor minden rendben lesz és eldöntheti, hogy elmesélje a falkáról való híreit a másiknak.
|
|
Két hím és egy nőstény... Kis híján elmosolyodott mert látta előre, hogy ilyen jó szorakozást fognak neki nyújtani. Elégedetten sétált odaáig, majd nem törődve azzal, hogy ezek a hímek ismeretlenek a számára közéjük telepedett rájuk szegezve a tekintetét, majd egy mély lélegzetet véve a legártatlanabb és nyugodtabb hangsúlyával kérdezte meg.
- Ti kik vagytok? - érdeklődött, a hangjába csempészve némi doromboló, kellemes élt. Persze nem érdekelte a nevük, sem a koruk, maxium a nemük. Ám a fehér nőstény még sok vizet fog zavarni.... nagyon sok vizet. Egyszer már látta és ő egy imperium.. A hímeket szemlélet inkább, nehogy elterelődjenek a gondolatai. Az egyik Phanteon volt, látta már a falkának a területén, mikor egyszer arra járt, ám a másik... őt még eddig nem látta, valószínűleg kóbor. Szórakozottan döntötte oldalra a buksiját és a figyelő tekintetét rajtuk tartotta. Ugyan.. ha rögtön megharapdálná ket akkor unalmas lenne a dolog.
|
| Mikozben a fekete him fele tartottam megjelent ket nosteny is.Hoppaka...az egyik Monja a mi kis kemunk.Ezen elvigyorodtam.Nem gondoltam volna,hogy itt futok vele ossze.Ha mar ez ugy is igy jott ki,akkor kifaggatom,ha lehetosegem nyilik ra.Reg nem erkezett felole hir a falak nagy resze aggodot.Na meg az utana kuldott feletesem is eltunt.Biztos voltam benne par dolgot meg fog tudni nekem magyarazni.Oszinten szolva el is vartam tole.Sokan nem birtak a fonokoskodesem,de vezeto egyeniseg hijjan valakinek rendre kellett utasitani a tobbieket,ha a hadvezerek nem ernek ra.Nem volt eppen a legfobb celom a magas rang,de persze ettol fuggetlenul szerettem,ha a dolgok ugy alakulnak,ahogyan azt en gondolom.El jon meg az en idom.A mostani helyzet miatt sok a valtas,ezert is ereztem magam egyre kozelebb ahhoz,hogy a falka magasabb rangra jeloljon.Persze lehet ez csak valami ostoba kepzelges.Majd kiderul.Idokozben mar az idegen nostenyt meregettem.Nagyon nem volt szimpi...sutott rola,hogy meggyulhet meg vele a bajom,ha nem figyelek oda.Vegig mertem.Erosnek tunt,de megitelesem szerint nem okozott volna nekem gondot.Mikor a masik him megszolalt eloszor fulemet,majd fejemet is iranyaba forditottam.-Udv-biccentettem baratsagosan.Nekem nagyon igy festett kobor himmel van dolgom.-Mi jaratban erre?-kerdeztem szorakozottan.Lassan leultem a foldre.Nem ereztem szukseget,hogy keszen alljak a tamadasra.Egyenlore biztosan nem. |
Hamarosan szagok lengték körbe a tavacskát, és Bataar sunyin elmosolyodott. Ilyen se volt még: csak leült valahol, egy jelentéktelen helyen, és kapásból hárman jelentek meg, hogy szórakoztassák. Elégedetten fordult a szagok irányába, és felállt, mert biztos, ami biztos, ki tudja, miért közelednek felé. Az egyikük egy világos színű hím volt, óvatosan és lassan közeledett, Bataar pedig annyival jelezte békés szándékát, hogy mikor ránézett, leengedte a farkát, ám egy kissé megcsóválta, jelezve, hogy nyugodtan közelebb jöhet. Aztán a másik kettő felé fordította a tekintetét. A közelebbi egy kecses fehér nőstény volt, meg is dobogtatta a hím szívét, de ennél nagyobb jelentőséget nem szánt neki. A távolabbi szintén nőstény volt, ám ő fekete. Egyikük sem lépett fel támadólag, így Bataar is elengedte magát, de először a hím felé indult.
- Üdv - köszönt halvány mosollyal, biccentve a másik felé.
|
Shirana: Végigkocogott a területen, keresve egy kis elfoglaltságot, vagy valakit, akivel lefoglalhatja magát egy időre. Persze nem olyan könnyű mint ahogy hangzik, hiszen nem könnyű ilyet találni, kell a megfelelő taktika. Követte a szagokat, ám még nem lelt rá olyanra, aki izgatta volna a fantáziáját, de nem adta fel, követte a szagmintát amit nemrég taált és végül erre a területre keveredett. Körbetekintett, majd egy aprót suhintva a farkával követte a szagmintát és végül meg is látta egy farkas sziluettjét, aztán már kettőét. Elégedetten mosolyodotott el, majd letörölv a képéről az elégedettaéget fogta magát és átváltozott. Persze nem szó szerint, csupán a harcias kis fruskából, egy elbüvölő járású nőstény lett, aki igazán nem tudná magát megvédeni, ha bajba keveredik. Imádta amikor színészkedett, egyszerűen olyan érzés volt, mintha lett volna egy másik énje, amit elásott mélyen magába és csak ekkor jön elő. |
|
Egy kellemes kis séta, a falka zavaros egyéneitől távol... Ez a nap egy áldás! Ahogy végigocogott a területen, máris minden jobbnak, szebbnek tűnt a számáa. A kedve is jó volt, pont megfelelt annak, hogy egy kicsit felszabadulhatott. A levegőben megannyi illat terjengett, de ő nem törődött velük. A közelben megpillantott egy elfutó szarvast, aki meglepő módon egyedül volt. Egy ideig lesett utána, majd végül lemondott róla. Nem kergeti feleslegesen, hiszen úgyse tudja már elkapni... Majd legközelebb... Ahogy körbepillantott észrevette, hogy a területen nem csak ő van, aki a farkasokat képviselte. Körbeszimatolt, majd az ismeretlen illatokat követve elindult, hogy megkeresse a szagok forrását.
|
|
| Fogalmam sincsi miert,de futva hagytam el a falka teruletet.Kellett egy kis kiruccanas a megszokott es unalmas kornyezetbol.Persze a szabad teruletek fele vettem az iranyt.Mar jo ideje tarthattam a tempot,mikor vizet szurtam ki nem is olyan messze tolem.Lassitottam vegul kocogasban mentem oda es ittam a vizbol.Csak ekkor tunt fel hogy nem vagyok egyedul.Nem is olyan tavol allt egy masik him.A levegobe szagoltam.Szamomra teljesen ismeretlen volt.Nem tettem semmit csak csendben hegyezve a fulemet figyeltem.Sose szerettem elsore ugrani valakinek.Ha masodjara tamadok en addigra ki tudom merni nagyjabol az ellenfelem. |
[22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
