|
Témaindító hozzászólás
|
2014.12.29. 17:18 - |
Sentry x Cheza
* játék vége |
[15-1]
| /Cheza & Sentry kor lezarva/ |
Kicsit megborzongtam a hideg levegőtől,de már izgatottan vártam,hogy megkapjam a jelzést.Úgy csináltam mint egy kölyök akinek ez az első komoly vadászata.Muszáj lesz megkomolyodnom,mert az őz is rá mehet,ha nem figyeleke oda kellően.Nem sokára már hallottam a fiatal hímnek a rövid vonyítását,ami egyértelmüvé tette számomra,hogy elkezdődött a mulatság és hamarosan rajtam a sor,hogy beszálljak.Kicsit átmozgattam izmaimat.Nem sokára rá már láttam a gyengébb állatot,amit Sentry felém terelt.Még vártam,ha hamar előugrok lesz ideje kitérni.Szerencsére nem sokára rá a bozótosban megbotlott az őz,amiben a hím is rá segített.Előugorva nem vártam meg még teljesen elfekszik még a levegőben kaptam el a nyakánál,hogy még véletlenül se tudjon meglépni.Ahogy teljesen kiterült úgy én is megbotlottam,de nem lett semmi komoly masszívan tartottam és ahogy az őz egyre inkább szabadult volna, én annál jobban haraptam a nyakát.Nem volt vele könnyű dolgom,mivel az esés miatt kicsit félre haraptam a kelleténél,de védül megtalálva a megfelelő helyet megfojtottam.Még vártam egy kicsit mielőtt elengedtem volna.
|
Húsz-huszonöt méterre távolodott el a csordától, és hagyta, hogy az szél feléjük hordja a szagát. Pár percen belül már nyugtalanokká válhatnak, úgyhogy Sentry hamarosan már köztük csörtetett, miközben egy rövid vonyítással jelzett Cheza-nak. Nem voltak sokan, 7-8 őz csoportosult a télre, és nagyjából össze is tartottak, mikor menekülőbe kezdtek. Hamar kiszúrt egy lomhább példányt, így igyekezett őt leválasztani a többiektől: mögé vágott, majd néha belekapva annak lábába igyekezte lassítani, miközben néhány kirúgást is kerülnie kellett. Az egész pár másodperc alatt zajlott le, így hamar odaértek a nőstényhez. Amint Cheza elkapja az állat valamely pontját, Sentry is segít neki: ugrásból az őz farába mar. Abban a pillanatban, hogy a vad elesik, Sentry elereszti, és a többit már a vadászra hagyja, ő maga pedig hátrál néhány lépést, nehogy eltalálja annak utolsó reflexszerű rúgásai.
|
-Hm... értem,akkor magamra vállalom a véres részt-mondtam szórakozottan-Szerencsére én vagyok a falka egyik vadásza,szóval nem lesz gond.-mosolyogtam rá-Amúgy biztosan érdekes farkas lehetett a bátyád.Szívesen megismertem volna,végülis te teljesen aranyos vagy,szóval ő is biztosan kedves lehet-mondtam elgondolkodva,majd hagytam neki,hogy nyomokat keressen.Amikor mondta,hogy merre vannak az őzek csak bólintottam.-Akkor megyek előre és te terelsz-mondtam futva indulva a fedettebb helyek felé,hogy ott megbújva el tudjam majd kapni az őzeket,akiket Sentry majd felém terel.Sietősen lépkedtem abba az irányba amit mutatott.Szerencsénk volt mivel a hely és a széljárása is kedvező volt a vadászathoz.Lassan,de biztosan elfoglaltam a helyemet és lapulva figyeltem és vártam ugrásra készen.Nem mostanában vettem részt vadászaton,mivel általában nem kellettünk mind.Óvatosan körbenéztem és szimatoltam.Medve sehol...szerencsénk van,de ez nem jelenti azt,hogy nem kell sietnünk.Sose szerettem amedve szezont.Igen veszélyes állatok voltak ráadásul csapatosan jártak,ami szintén nem kedvezett a farkasoknak.
|
Vonakodva bólintott, bár a nőstény egyre inkább megnyerte magának a bizalmát. Felállt, és követte Cheza-t.
- Champ-pel - a bátyámmal - régebben nagyobb vadat is meg tudtunk fogni.. bár én csak hajtottam, ő végezte a véres munkát - mesélte, miközben nyomot kerestek. Hirtelen megtorpant, és orrát a pár centis hóra szegezte, miközben gyűjtötte az információt, majd abba az irányba tekintett, amerre a szag terjedt.
- Kisebb őzcsapat - mondta, miközben az erdőt kémlelte. - Talán egy gyengébbet sikerülne.. - fejezte be elgondolkodva, miközben jobban megnézte magának a társát. A téli bunda miatt hamis is lehet a megállapítása, de elég erősnek tűnik ahhoz, hogy leterítse az áldozatot. Ha Cheza belemegy, akkor követve a nyomot addig halad, míg meg nem látják az őzcsoportosulást, viszont ebben az esetben azonnal megáll, és a havas földre veti magát, meghemperegve a fagyott vízben. Kicsit takarja a szagát, és a bundájába ragadt hó, amit okosan nem rázott le magáról mikor felállt, még álcázza is. Orrával a széllel szembeni irányba bök, jelezve, hogy a nőstény bújjon meg ott. Mivel ő fogja az érdemi munkát végezni, őt nem vehetik észre az őzek. Sentry feladata csupán az ijesztés és a terelés lesz remélhetőleg.
|
-Ő a hadvezér.Régebben jóban volt az alfával így most ő irányít még el nem dől ki lesz az,aki átveszi az alfa szerepet.Amúgy nem kell miatta aggódnod.Rendkívül kedves és megértő,biztos vagyok benne,hogy ellened se lenne semmi kifogása,sőt.Mindig örömmel fogadjuk a fiatalokat-mosolyodtam el.-Viszont ahogy hallom éhes vagy-kuncogtam halkan.-Ideje lenne vadászni,szóval gyere.Keresün neked valami enni valót.-mondtam meg se várva válaszát egyből megindulva arra,ahol ilyenkor a legtöbb prédaállatot lehet találni.Ez idő tájt nem volt egyszerű,mivel a többség elment a környékről,de bíztam benne,hogy legalább valami kissebb állatot tudunk fogni.
|
- Értem - felelte a hosszas válaszra. Kicsit elcsüggedt, de ezt nem mutatta a nőstény felé. Így is elkövette már azt a hibát, hogy túl sokat beszélt, nem kell tovább rontani a dolgokon. - És ki az a Jairo? - kérdezett vissza egy rövid töprengés után, melyben végigvette, mennyire lenne előnyös így bekerülni egy falkába. Akkor már inkább tovább koplal és szerencsétlenkedik, de megkeresi Champ-et. Legalább elfoglalná magát, és ha megtalálja a bátyját, egy régi támaszát nyerné vissza. Tiltakozásul viszont máris halk korgást kapott, valahonnét a hasa felől.
|
Csendesen hallgattam a magyarázkodását.Megtudtam valahol érteni végül is az én öcsém is elveszett...és azóta se hallottam róla.Még csak a szüleimhez se tértem vissza,hogy megnézzem a kölyköket.Kissé elszégyeltem magam, hiszen milyen anya az, aki ennyi időt kibír a sajátjai nélkül.Viszont,ha vissza mentem volna,akkor meg felmerül,hogy elrontok mindent,amit ennyi idő alatt meg tudtam őrizni,azt pedig nem kockáztathatom,sokkal jobb ez így mindenkinek.Sentry kérdése ébresztett fel gondolataimból,de a kérdés miatt ismét,csak mélyen elmerültem gondolataimban.Nem akartam csalódást okozni,de valahgy meg kellett magyaráznom neki,hogy ez nem ilyen egyszerű.-Hát...őszintén szólva nem tudom.Jelenleg nincs alfánk,se bétánk így a hadvezérek egyikére vagyunk teljesen bízva,csak hogy ő eltnűt és senki se tudja mi van vele,vagy hogy merre járhat.Eléggé nagyok a zavargások,így nem mernélek be vinni oda téged mint idegent.Esetleg,ha a Jairo elő kerül és rendeződik minden...-ajánlottam fel végső lehetőségnek.Jobbat nem tudtam. |
Alig láthatóan rándult egyet a múltjára való kérdésre. Nem igazán tudott még túllépni azon a vérfürdőn, amit végig kellett néznie. Annál jobban örült, mikor Cheza a csatlakozás lehetősége felé terelte a szót, erre már lelkesen bólogatott.
- Valami olyasmi. Eddig a testvéreimmel voltam, viszont az egyikük meghalt.. a másikat pedig szem elől vesztettem egy vadászat során. Furcsa érzés... teljesen egyedül lenni. - Itt következett egy kis csend, míg Sentry magában viaskodott, mennyitt mondjon és mennyit ne. - A ti falkátokba... befogadnak most újakat? - jutott végül dűlőre magával, és tette fel azt a kérdést, ami a leginkább foglalkoztatta.
|
Láttam,hogy a frászt hoztam szerencsétlen Sentryre,mire elszégyeltem magam.Egyáltalán nem akartam rá hozni a szívrohamot.-Phantonba-feltem óvatos mosollyal.Amikor elmondta,hogy mióta falkanélküli hirtelen nem nagyon értettem mit is akar ezzel.-Értem..valami történt a régivel?-kérdeztem és csak remélni mertem,hogy jó felé haladok,hogy meg tudjam érteni,mit is akart furcsa kijelentésével-Óóóh...-mondtam nagy szemeket mereszve rá,majd gyengéden elmosolyodtam-Te is szeretnél ismét egy falkához tartozni,ha jól sejtem,ugye?Vagy tévedek?-kérdezősködtem végig a fiatal hímet figyelve.Nyilván ő is olyan volt mint rége én.Emlékszem még rá,mikor rám találtak és,ahogy befogadtak.Villanásnyi idő alatt fájdalom járt át amint vissza emlékeztem,hogy idegenként is a régi alfa milyen könnyedén fogadott be és gondoskodott rólam.Csak aztán megtörtént a baj és magamra maradtam nem is akár milyen helyzetben.Meg tudtam érteni az idegen fiatalt és segíteni akartam neki,ha valóban szeretne csatlakozni egy falkához,bár jelen esetben aligha lehetett ezt egykönnyen venni.Mostanság másabb idők jártak és mindenki bizalmatlan volt az idegenekkel szemben. |
Ilyedten lépett hátra a nőstény agresszív reakciójára, miközben még inkább összehúzta magát. Már-már nem is három éves fiatalnak, hanem egy fél éves kölyöknek hatott viselkedésileg. Viszont mikor már a másik nyugodtabban szólt hozzá, ő is kiengedett, és leült. Most, hogy már látta, csupán önvédelmi reakció volt a másiké, kíváncsi tekintettel és figyelmesen hallgatta a másik magyarázkodását, amivel eltörölve az előbbi fél éves kölyköt már-már érett felnőttnek hatott.
- Semmi gond, igazad van.. kicsit halk voltam - adott igazat a másiknak, majd beleszimatolt a levegőbe, egész pontosan Cheza irányában. - Melyik falkába tartozol? - tette fel végül a kérdést, ami egy ideje már foglalkoztatta. - Kóbor vagyok már... másfél éve.. - kezdett bele magyarázatába, viszont nem tudta, hogy folytathatná, így segélykérőn tekintett a másikra, hátha megérti. A félelmet, a szeretetre való éhséget és a fájdalmat, amiket nehezen tudott volna még szavakba önteni.
|
Már majdnem sikerült teljesen elaludnom,mikor egy idegen hang felriasztott.Felpattantak szemim és velük együtt én is.Azonnal harcra készen néztem szembe a hímmel és borzoltam fel hátamon a szőrt,miközben morogni kezdtem.Fáradt voltam,csak lassan jutottel tudatomig barátságos közeledése.Megenyhültem kicsit,mert jobban meggondolva,ha nagyon meg akart volna támadni,vagy ártó szándékkal jött volna ide hozzám,nyilván nem udvarias köszönéssel és bemutatkozással kezdi.Bocsánatkérő tekintettel néztem rá-Üdv neked is...-mondtam halovány mosollyal-Sajnálom,hogy így reagáltam,de eléggé sikerült elbóbiskolnom,te pedig váratlanul jelentél meg...bevallom kicsit megijedtem-magyaráztam zavartan pislogva.-Amúgy engem Chezának hívnak,örvendek.-válaszoltam kíváncsi tekintettel nézve végig rajta.Egyértelmű volt,hogy egyik falkához se tartozik.Nem volt rá okom,de ez a tény megnyugtatott,pedig akik falkátlanok sokszor kiszámíthatatlanabbak,mint akik falkában élnek,de rá nézve elsőre se nagyon lehetett volna azt mondani,hogy valami erőszakos jellem. |
Egy tisztás menti bokor alatt szuszogott egy krémszínű csomag, pontosabban szólva Sentry. Álmában ismét a testvérével volt, ahogy régen, és ennek kifejezetten örült, és a valóságban elégedetten nyújtózkodott, mikor hirtelen felébredt, és... Sundown-ban találta magát, ahol Champről még mindig nem tud semmit se, és ahol a falkáját ért mészárlás igazi volt. Nyöszörögve kapta mancsait fejére, próbálva szabadulni az emlékektől. Még csak néhány hónapja szakadtak el egymástól, és a szeretetéhség kezdte felemészteni.
Ekkor csapta meg az orrát egy idegen illat, ami felkeltette a kíváncsiságát, így talpra kecmergett, és közelebb baktatott a nőstényhez. Érezte rajta más farkasok szagát is, szóval valószínűleg falkabeli, és Sentry remélte, hogy nem az agresszívebb fajta.
- Üdv... - köszönt végül vonakodva, testtartásával teljes alázatot sugallva a másik felé. - Én Sentry vagyok. Kihez van szerencsém?
|
Egy ideje zavargások voltak a falkában,mivel alapból nem volt alfánk és a helyettes hadvezér Jairo is eltűnt.Mindenki aggódott és attól tartott,hogy amég nincs itt aki vezessen minket beüt a ménkű.Jogos volt mindenki aggodalma,hiszen a Night Raid szokatlanul hosszú ideig maradt csendben.Jó formán az egész falka szerte széledt tehetetlenségében,csak páran maradtak egyben és ők is folyamatosan csak panaszkodtak.Nem bírtam már tovább a nyomasztó légkört muszáj volt elszabadulnom onnan.Nem szívesen,de a falka területéről is távoztam és a Sundownban próbáltam némi megnyugvásra lelni.Csendes volt minden és a csípős levegő is könnyedén fújt át mundámon,amint a nyílt terepre kiértem.Ugyan nem a legjobb ilyen helyeken egyedül mászkálni,de hát itt tudtam,hogy most biztosan nem mászkál senki.Békésen a terület szíve felé lépkedtem,majd leheveredtem,de végig éber maradtam.Nem szerettem volna váratlan meglepetést egy ellenséges idegen képében.Ugyan kicsit aggódtam,de ahogy telt az idő és nem történt semmi érdekes egyre inkább ellazultam.Jó formán már ott tartottam,hogy lassacskán be is alszok.Fejemet mancsaimon pihentettem és egyre többször,egyre hosszabb időre ragadtak le szemeim. |
Sentry x Cheza
* játék vége |
[15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
