|
Témaindító hozzászólás
|
2015.03.01. 22:06 - |
Fyre & Bilbo(Blaze)
* Játék vége |
[9-1]
Fyre
Egy dinamikus ugrással kitért a támadás elől. Nem olyan könnyű ám vele, főleg, hogy látta a másikon: fáradt, nyűgös és le van kicsit lassúlva is, mivel most zavarták fel álmából.
- Ah, látom itt is vannak nagypofájú vasak. Ch.. szájalni mindenki tud, de lemerem fogadni, hogy pár száz méternéltovább nem bírnád a szőrös valagad vonszolni. - csúfondároskodott a hímmel Fyre. Közben tétován ballagott a hímmel párhuamosan, de attól jó pár méterre, hogy ideje legyen menekülni ha kell. Valójában élvezte, hogy a másik ideges, sőt még provokálta is, habár nem ment oda csipkedni őt. |
| Addig nem foglalkoztam a masik farkassal, ameg az utamba nem allt. A megjegyzeset teljesen figyelmen kivul hagytam, ugy voltam vele, hogy itt nem en vagyok az a szemely, aki magyarazattal tartozik. Nyilvan tudhatna, hogy miert csesztem ki vele, ha meg nem kepes rajonni, akkor az mar tenyleg teljes mertekben ah o baja.-Ide figyelj kislany... ha nem tuzolel az utambol plegy percen belul en eskuszom, hogy meg igazitom a buksidat ugy, hogy a csaladod se ismer rad, megertetted?!-mordultam ra figyelmeztetoleg nyaka utan kapva. Altalaban nem voltam ennyire eroszakos, de ez a nosteny most nagyon bosszantott, raadasul kezdtem ehes is lenni, ha nagyon kell, akkor en akar ot is megeszem. Nem vagyok valogatos, igaz kannibalizmusban meg nem tettem szert gyakorlatra, lehet ennek is most jott el az ideje. |
Fyre
Lehet, hogy hiba volt ennyire felelőtlenül itt kószálni. De már mindegy, úgy sem érheti semmiféle baj. Gondolta miközben viháncolva haladt előre. Nem szándékosan verte fel a környéket. Ez vele jár ahol ő megjelenik. Ez az ő védjegye, hisz arról igazán ismeretes, hogy nem bír nyugton maradni sok ideig. Ezért ugrándozott most is, mert bár éhes volt dúlt benne az energia.
Közben észre sem vette, hogy valaki pont vele akar kiszúrni. A magas fűben könnyedén elbújt az illető aki az egyik pillanatban még nem látszódott majd mikor megjelent már késő volt. Fyre már ellökte magát a földtől, nem volt mi megállítsa. Összecsuklott amint talajt ért buksija. A pillanat hevében megszédült és nem állt talpra azonnal. Megrázta cuki kis fejét és az ismeretlenre nézett. Egy termetes és morcos hím volt az aki ezt tette vele. A hím szavai elsíklottak Fyre fülei mellett. Nagyon kellemetlenül érezte magát, sőt dühös volt amért ezt tették vele. Mikor az ordas hím elkezdett odébb ügetni Fyre gyorsan felpattant és természetesen utána rohant. - Mit képzelsz? Te bunkó tahó! - morogta idegesen mikor a hím elé ugrott. Törékeny ám hajlékony alkat volt, ha kell körbe táncolja a hímet de nem hagyja szó nélkül lelépni. |
|
Lehunyt szemmel pihengettem, de a zajok csak nem akartak megszűnni, mire elégedetlenkedve mordultam fel és idegesen emeltem meg fejem. Ösztönös és hiába való mozdulat volt, hogyen a magasra növő fűben az égvilágon semmit se láttam. Morcosan talpra küzdöttem magam, de egyből le is lapultam. Majd én me mutatom annak az idegennek, hogy kit zargasson csenden piheője közepén. Milyen farkasok vannak, de komolyan. Nem veszik tekintetbe a másikat. Magamban tovább bosszankodva oda kúsztam a másik útjába, és mikor újra ugrott földetérése előtt álltam fel egy kicsit, éppen annyira, hogy mellső lábai hátamba kadjanak és ő szépen fejest essen a fűtengerben. Elégedett vigyorral az arcomon néztem akiterülő nőstényt.-Ezzel meg is volnánk.-mondtam leginkább csak magamnak teljesen elégedetten a munkámmal. Kényeskedve nyújtóztam és egy szó nélkül tovább ügettem más helyet keresve a pihenésre. egyáltalán nem számoltam azzal, hogy esetleg lehet olyan lehetőség is, hogy valami bosszú vágyó nősténykét fogtam ki, aki most majd szépen elveri rajtam a sérelmeit. Nem volt ínyemre az ötlet, de úgy voltam vele, hogy aki ilyen óvatlan biztos nem fog egy idegen nyomába eredni... vagy még is? |
|
Fyre
Mivel szülőotthonában biztonságban érezte magát, nem törődött semmivel és senkivel. Vígan élvezte a Nap utolsó sugarait, ahogy azok megtörnek testén, ahogy árnyéka megnyúlik járása közben. Pár perc erejéig értelmetlenül cikázott egy kis területen össze-vissza, majd megszédülve oldalára huppant. Mint egy kölyök, úgy hempergözött meg a fűben, mit sem törődve eredeti céljával, miként ő most dicsőséggittasan vonulna végig eme nyílt terepen. De mire is lenne büszke ha nem a szerencsétlenkedésére. Gyomrát égette a tűz, néha már majdnem megszédült az éhségtől. Reményei szerint ma éjszaka sikerül valami csekély falatra szert tennie, különben nehéz idők jönnek.
Mit sem törődve az illatokkal óvatlanul haladt előre, néha játékosan magasra ugrott. Nem gondolta, hogy valaki pont őt figyelné. Hisz akkora a világ, miért pont itt futna össze egy idegennel? Egyébként is ez egy szabad terület, itt bárki megtehet bármit. |
| Mar kozel jartam hozza, hogy kisse elbobiskoljak a kellemes napfenyben furodve, mikor eles es kellemetlen hangok csaptak meg fulem, aminek cseppet se orultem.-Mar mi az isten van megint?-mordultam fel morcosan megemelve idokozben foldre kerult fejemet. Nemsokara varatlan vendegem erkezett egy malac formajaban, aki mit sem torodve velem visitva gazolt at rajtam es rohant tovabb. Nem ertettem ki volt az, aki ennyire felhajtotta ezt a szerencsetlent, mindenesetre nem voltam nagyon elragadtatva tole. Nem sokara ra mar erezhettem is az idegen farkas szagat. Mivel eppen jatszottam a durcas farkast eszem agaba se volt jelezni, hogy en is itt vagyok. Inkabb mergelodve probaltam meg tovabb pihenni. |
Fyre
Nagyon furcsa helyzetbe keveredett, megint. Míg maga előtt hajtott pár fiatal vaddisznó csemetét, jómaga is áldozatként menekült az agyarral felfegyverkezett szülők elől. Gyakran magasra szökellt, így nem csak a gyorsasága hanem a fürgesége is javára vált, bár a kismalacokat igen nehéz volt elkapni, mert alaposan összevazarták Fyre-t. Ám a türelmes nőstény nem adta fel. Gyomrát mardosta belülről az éhség tüze, ám jelenleg a mögötte loholó vadkan fontosabb volt. Fyre nem figyelt arra, hogy merre üldöz és menekül egyben, nem figyelt arra, hogy hamarosan kiérnek a fák közűl és nyílt terepre. A magas fűben a kismalacokból csak annyit lehetett látni, hogy ösvényt húznak maguk után, így könnyedén elveszítette azokat, de legalább a felnőtt vaddisznók sem merészkedtek ki a délutáni Nap által megvilágított térre. Egyszerre veszítette el zsákmányát és támadóját is. Újra a nullánál van és jól kifárasztotta magát a semmiért.
- Miért?! Miért?! - mondogatta dühösen és párszor a földhöz vágta magát, majd kényelmesen meghempergőzött a puha füben. Sikerült lenyugodnia és körbekémlelnie. Gyönyörű ez a hely, főleg ilyenkor.
- Nem csoda, hogy itt születtem. - mondta büszkén, majd megindult kecses léptekkel előre. Észre sem vette, hogy nincs egyedül. |
| Keso delutan lehett mar, mikor erre a kornyekre keveredtem. Elegge csendes es bekes volt, ami jotekony nyugtato hatast gyakorolt ram, nem mintha lett volna okom barmilyen idegeskedesre is. Az ido is elegge kedvezo volt. Meglepett, hogy a gyenge kis napsugarak mar most perzselik a bundamar. Kellemesen nyujtoztam egyet es kidoltem a fuben. Igazabol legfobb oka idejovetelemnek az volt, hogy tudtam itt mindig lehet nyulakat talalni, raadasul szepen atlathato hely, szoval nem nagyon tud meglepni semmi es senki. Elvileg meg mindig a kornyeken maszkaltak a medvek, ami kisse aggasztott, de kulonosebben nem tudott erdekelni, mivel eddig szerencsesen meg tudtam uszni az ossze koccanast veluk. Nem voltam medve ellenes, de eroszakos dogok tudnak lenni, akik szives oromest szedik szet a farkasokat. Marpedig en nem szandekozom elpatkolni, foleg nem azert, hogy aztan medve tap legyek. Mikozben ilyeneken jart a fejem folyamatosan hegyeztem a fuleimet, de semmi olyat nem hallottam, amire komolyabban figyelnem kellene. A levego is tiszta volt. Leginkabb regi nyomok voltak erezhetoek, ami bebizonyitotta, hogy nincs mitol tartanom. Egyenlore biztosan legalabb is. |
Fyre & Bilbo(Blaze)
* Játék vége |
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
